Fájltároló

Fájltároló - feltöltés alatt

Alapszabály

Az IGAZGYÖNGY EGYESÜLET A KÜLÖNLEGES GYERMEKEKÉRT

ALAPSZABÁLYA

Az Igazgyöngy Egyesület a Különleges Gyermekekért (a továbbiakban Egyesület)., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet módosított alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Igazgyöngy Egyesület a Különleges Gyermekekért (a továbbiakban Egyesület)

2. Az egyesület székhelye: 3300 Eger Pacsirta út 25.1/2.

3. Működési területe: Észak-Magyarország

4. Levelezési címe: 3300 Eger Pacsirta út 25.1/2.

5. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:

Ellátott gyermekeink különlegesek, az átlagtól eltérőek, akár mert lassabban, akár mert gyorsabban vagy másként fejlődnek, mint az átlag.

Célunk:

A hagyományos oktatási és egészségügyi intézményrendszer által el nem látott különleges (megkésett beszédfejlődésű, beszédfogyatékos, tanulási és beilleszkedési nehézségekkel, diszfunkciókkal, hiperaktivitással, figyelemzavarral, pervazív fejlődési zavarral, tanulási akadályozottsággal, vagy egyéb szervi fogyatékossággal élő, illetve a különlegesen tehetséges) gyermekek és fiatalok oktatásának, integrálásának elősegítése, fejlesztő tevékenységek megszervezése,

Új terápiás és fejlesztési lehetőségek megismerése és bevezetése a régióban.

Életúttervezés, önálló életvitel kialakításának segítése.

Fenti állapottal együtt élők családtagjainak egy közösségbe tömörítése, számukra közösségi élet biztosítása.

Szabadidős programok szervezése.

A környezetvédelem és környezettudatosság fejlesztése. A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása

Szakmai együttműködés hazai és nemzetközi társszervezetekkel és munkacsoportokkal

A társadalomban széles körben ismertté tenni a fenti problémák mibenlétét, kezelésének módszereit, elfogadásának lehetőségeit.

2. Az egyesület tevékenysége: Az általunk ellátott gyermekek különlegesek: Vagy azért, mert fejlődésük lassúbb, mint egy átlagos kisgyermeké, vagy azért, mert gyorsabban vagy másként fejlődnek.

Vállaljuk mindazon gyermekek fejlesztését, akik iskolakezdés előtt állnak és szükségük van az iskolaérettség elérésére.

Egyesületünk az integráció elveinek megfelelően a speciális nevelési szükségletű gyermekek számára nyújt segítséget, fejlesztésüket a többségi oktatás mellett működő rendszeres terápiával végzi, így a tanulási problémával küzdő gyermekek esélyt kapnak a felzárkózásra.

Szívesen fogadjuk azokat a gyermekeket is, akik az átlagnál tehetségesebbek, számukra speciális tehetséggondozó foglalkozásokat biztosítunk.

Feladataink:

a. A hozzánk forduló kisgyermekek felmérése, a megfelelő terápia kiválasztása, a gyermek beillesztése a terápiás csoportba, fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, kontrollvizsgálata.

b. Az új fejlesztőeljárások megismerése, bevezetése, a célcsoport számára adoptálása.

c. Tanácsadás az óvoda és iskolaválasztással kapcsolatban, az integráció segítése.

d. A különböző problémákkal élők, valamint támogatóik, oktatóik egy szervezetbe való tömörítése. Információk áramoltatása az egészségügyi-, hivatali-, oktatási-, foglalkoztatási-, lakhatási-, jogok törvény adta lehetőségeinek ismertetésével.

e. Tanfolyamok, tapasztalatcserék, előadások, szakmai összejövetelek szervezése és lebonyolítása.

f. A pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése és a céloknak megfelelő kiírások esetében rész vétel azokon,.

g. A társadalom szemléletének pozitív átalakítása érdekében honlap működtetése, ismeretterjesztő kiadványok, cikkek szerkesztése és megjelentetése, bemutató előadások szervezése, műsorok kezdeményezése a médiában.

h. Kapcsolat tartása a szakemberekkel, pedagógusokkal, szakképző oktatókkal, terapeutákkal, oktatási intézményekkel,

i. Segíteni a célcsoport beilleszkedését, integrálását a többségi intézményekbe, az integráló környezetet segíteni felkészíteni a problémás gyermekek, fiatalok fogadására, a sikeres integrációra

j. Utazó bemutató előadásokat szervezni a többségi iskolákban.

k. Szülők-klubját szervezni, a különböző problémákról szóló házi-könyvtárt kialakítani.

l. Támogatók felkutatása, pályázatírás a célok és feladatok elérése érdekében.

3. Az egyesület céljának megfelelően az alábbi (konkrét) közhasznú tevékenységet fejti ki:

[Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pont]

Közhasznú tevékenység

Közfeladat

Jogszabályhely

1. egészségmegőrzés, beteg-ségmegelőzés, gyógyító és egészségügyi rehabilitációs tevékenység

A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egész-ségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés

1997. évi CLIV. tv. az egészség-ügyről

144. § (1)-(2)

Népegészségügyi tevékenység: az egész-ség fejlesztése, betegségek megelőzése, egészségfejlesztési, egészségvédelmi, be-tegségmegelőzési, gyógyító és egészség-ügyi rehabilitációs szolgáltatások

1997. évi CLIV. tv. az egészség-ügyről

35. § (1)-(2)

Egészségügyi alapellátás/egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 2011. évi CLXXXIX. tv. Ma-gyarország helyi

önkormányzatai-ról 13. § (1) 4. 5

2011. évi CLXXXIX. tv. Ma-gyarország helyi

önkormányzatai-ról 23. § (5) 9

2. szociális tevékenység, csa-ládsegítés

A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése,

2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről

1. § - 6. §

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások 2011. évi CLXXXIX. tv. Ma-gyarország helyi

önkormányzatai-ról 23. § (5) 11

3. Nevelés-oktatás A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevel-hető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása,azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az ellátása,akik a többi gyermekkel,tanulóval nem foglalkoz-tathatók együtt, tankötelezettség teljesíté-séhez szükséges oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás

2011. évi CXC. törvény a nemzeti

köznevelésről 4. § (1) a)-u

4. Gyermek- és ifjúságvéde-lem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások 2011. évi CLXXXIX. tv. Ma-gyarország helyi

önkormányzatai-ról 13. § (1) 8.

5. Rehabilitációs foglalkoztatás

A fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében nyújtott szolgál-tatások: rehabilitációs program, segédesz-köz/ segédeszköz-ellátás fejlesztés, a szol-gáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kap-csolatos adatok, információk gyűjtése a fo-gyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében

Fogyatékos személyek életvezetési képes-ségének kialakítása, illetve helyreállítása

1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek

jogairól és esély-egyenlőségük biztosításáról

21. § a)-g)

1993. évi III. tv. a szociális igazga-tásról és

szociális ellátá-sokról 72. § (1) (2)

6. Természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem

A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64.

§ (1)

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]

2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]

3. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]

4. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c.) pont]

5. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát internetes honlapján, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év június 1. napjáig a www.birosag.hu internetes honlapon és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]

6. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont]

IV.

A vagyoni hozzájárulás

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 1500,- Ft, amelyet legkésőbb minden év március 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé, felügyelőbizottsági tagjává válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

2. A pártoló tag:

a. részt vehet a programokon, rendezvényeken;

b. javaslatokat, indítványokat tehet;

c. köteles az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseit betartani;

d. egyesületi tisztségre nem választható;

e. a pártoló tag nem köteles tagdíjat fizetni;

f. a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal nem rendelkezik

X.

Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) közhasznúsági melléklet elfogadása;

g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

j) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk;

k) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

5. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

7. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

8. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. az egyesület a meghozott határozatokat a Határozatok Könyvében tartja nyilván,amely tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). [Ectv. 37. § (3) a) pont]

9. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

10. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromne-gyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

11. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont]

.

Elnökség

1. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a./ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d./ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]

4. Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke: Zsdánszki Csilla (a.n.Rácz Valéria, 3324. Felsőtárkány, Völgy u.1.)

Az elnökség tagjai:

elnökhelyettes: Bozó Renáta sz. Petrény Renáta

(a.n.Molnár Magdolna, 3300.Eger, Pázmány Péter u.12.)

titkár: Szegediné Farkas Anikó

(a.n. Zsdánszki Mária, 3300. Eger, Sólyom u. 13.)

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

5. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

6. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

7. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

8. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatokat az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni. [Ectv. 37. § (3) a) pont]

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

9. Mivel az egyesület éves bevétele nem haladja meg az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a Közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról.

[Ectv. 40 § ( 1) pont]

XI.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: ...................................., .... év. .......................... hó ..... . napján

Alulírott Zsdánszki Csilla igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának

aláírás

Alapszabály